Mit ünneplünk május 1-én?
Május 1, a munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni.
Május 1. – a munka ünnepének eredete
A május elsejei munka ünnepének eredete az ipari forradalomig nyúlik vissza: a munkások a 10-14 órás munkaidő 8 órára való csökkentését követelték tüntetések és sztrájkok révén. Így Chicagóban is, ahol 1886. május 1-jén a tüntetés összecsaposokká fajult, majd a rendőrök a demonstráló munkások közé lőttek. A világszerte hatalmas felháborodást keltő esemény emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek. A munkaidőcsökkentést egyébként először 1817-ben javasolta egy szocialista brit gyáros, Robert Owen. A nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés volt a munkásosztály felszabadulásának útján.
Május 1 ünnep Magyarországon
Az első világháború alatt a magyar munkásoknak megtiltották a május elsejei felvonulást, az 1919-es Tanácsköztársaság kormánya viszont megünnepelte. A második világháború után úgy tűnt, a kommunista pártvezetés ki akarja sajátítani május elsejét, amelyet munkaszüneti, de kötelező felvonulási nappá nyilvánítottak.
Rákosi Mátyás (†78) pártvezetése alatt csak a politikai bizottság által elfogadott 40-45 jelszót festhették a transzparensekre, például azt, hogy „Éljen Rákosi Mátyás elvtárs, szeretett édesapánk és tanítómesterünk!”.
A Kádár-korszakban különösen nagy jelentőséggel bírt ez a nap itthon. Kiemelt ünnepként kezelték, ugyanis a kommunizmus ideológiájában a dolgozó ember, a dolgozó nép központi szerepet játszott, a munka pedig kötelező volt. Vidéken és Budapesten is tömegek tódultak az utcára, országszerte felvonulásokat tartottak, az emberek pedig transzparensekkel, zászlókkal és táblákkal sétáltak végig a városon. Az ünnepségeken kötelező volt részt venni, a különböző gyáraknak, vállalatoknak, üzemeknek és hivataloknak pedig csoportokban kellett megjelenniük. Elvárták tőlük, hogy minél látványosabb, különlegesebb ötleteket találjanak ki a felvonulásokhoz, és általában a gazdasági fejlődést, valamint az új ipari termékeket is megjelenítették valamilyen formában a vezéreket, a rendszert dicsőítő táblák, illetve a róluk készült fotók mellett.
Május elsejéhez mindemellett hozzátartoztak a mulatságok és a jellegzetes finomságok is: a majálisok, a vurstli, a vattacukor, a sült kolbász vagy éppen a virsli. A kötelező felvonulások után az emberek a szabadban lazítottak.
Május 1 munkaszüneti nap
Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep május elseje. A rendszerváltás után a munkavállalók szolidaritási napjának „a munka ünnepe” elnevezése maradt meg. Magyarországon jelenleg is hivatalos ünnep május 1, azaz munkaszüneti nap, a boltok zárva vannak (kivéve éjjelnappali, benzinkút virágbolt stb.)
Hol ünneplik még a munka ünnepét?
A világ legtöbb országában ünneplik ezt a napot, de például az USA-ban és Kanadában nem májusban, hanem szeptember első hétfőjén van.
Filmek május 1-ről
Csocsó, avagy éljen május 1-je
Mákosrétes
További ünnepek május 1-én
1955-ben a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóihoz, amikor XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett. Korábban a szent tiszteletének hónapja általában március volt, Magyarországon is.[18] Munkás Szent József az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok védőszentje.
Május 1 egyben a szerelem ünnepe is, hiszen a legények ekkor állítanak májusfát azoknak a leányoknak, akinek udvarolnak.
felhasznált irodalom: wikipedia.hu blikk.hu, femina.hu