Nagyboldogasszony ünnepe, Mária mennybemenetele

Nagyboldogasszony ünnepe vagy Mária mennybemenetele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe.

Mikor van Nagyboldogasszony ünnepe?

Nagyboldogasszony ünnepe augusztus 15-én van.

2019. augusztus 15-én csütörtökön

2020. augusztus 15.én szombaton

Mit ünneplünk Nagyboldogasszony ünnepén?

Nagyboldogasszony Mária halálának, illetve test szerinti mennybevételének ünnepe. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Nagyboldogasszony ünnepe

Mióta ünneplik Mária mennybemenetelét?

Mária mennybemenetlét már az V. században ünnepelték Jeruzsálemben, és onnan terjedt tovább. Magyarországon Szent István avatta ezt a napot ünneppé. Augusztus 15, Nagyboldogasszony Magyarországon munkaszüneti nap volt 1945-ig. Számos országban ma is munkaszüneti nap, például Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban.

Nagyboldogasszony napi szokások:

Nagyboldogasszony zarándoklatok

Ezen a napon zarándoklatokat szerveznek Mária-kegyhelyekre, körmeneteket, búcsúkat szerveznek.

“Dologtiltó nap”

Egyes helyeken nem szabad sütni ezen a napon, mert a tűz kitör a kemencéből.

Gyümölcsfa keresztelés

Azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy jó legyen a termés.

Varázserejű időszak

Azt tartják, hogy augusztus 15. (Nagyboldogasszony) és szeptember 8. (Kisboldogasszony, Mária születésnapja) közötti időszak varázserejű. Ebben az időszakban kell szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmit, ruhafélét, hogy a moly ne menjen bele. A búzát is ebben az időszakban kell kiszellőztetni. Az a tyúk, amelyik ezen a napon ül a tojásokra, az összes tojást ki fogja kelteni.

Mária-virrasztás

Éjszakai virrasztást tartanak abban a reményben, hogy napfelkeltekor meglátják a “Napba öltözött Boldogasszony”-t.

Virágszentelés

Virágszentelést tartanak Nagyboldogasszony napján, és virágokból koporsót (Mária-koporsót) készítenek. A megszentelt illatos füveket később a halott koporsójába tették (hogy Máriához hasonlóan dicsőségre jusson), beépítették a ház alapjába, vagy a csecsemő bölcsőjébe vagy az új pár ágyába tették

Nagyboldogasszony versek

Juhász Gyula: Nagyboldogasszony

Holdas, nyári éjszakában
Hűs mezők ölébe fekve,
Messze tájon álmodik most
Ferenc József regimentje.
Magyar fiúk édes álma:
Szép leányok, szabad rónák,
Míg fölöttük tiszta fényben
Tündököl a nagy mennyország.
S mintha ifjú homlokukra
Rózsa hullna, csillag szállna:
Őrködik az álmaikra
Magyarország Patrónája.

Nagy Bóldog asszonyról

(részlet)

Angyali Seregek, Mennyei vitèzek,
Téged Aszszonyolnak:
Szentséges Proféták, régi Pátriárkák,
Tèged, oh Szent Szüz áldnak.
A’ Szent Apostolok, s’ dicsöült Mártirok,
Szüzek-is dicsirnek;
Itt-is ez Világon, s’ minden Tartomànyon,
Szüz Anya, néked zengnek.
Tekéncs azért reánk, mennyei Szent Anyánk,
Kegyes szemeiddel!
Kik néked szólgálunk, ès szivessen áldunk,
Ellyünk segitségeddel.

Ének Nagyboldogasszony napjára

(részlet)
Nagy a mi Asszonyunk nemességgel,
Dicsőséges királyi felséggel,
Mindeneket felhalad szépséggel,
Mint nap, csillagokat fényességgel. – –
Vigadj azért, szép dicsőségesen,
Isten színe előtt nagy kedvesen,
És mireánk tekints kegyelmesen,
Kik kiáltunk hozzád keservesen.
Imádkozzál értünk Szülöttednek,
Nyerj kegyelmet tőle népeidnek,
Kik általad kegyelmet keresnek,
És előtte sírván esedeznek,
Ámen.

Ady Endre: A pócsi Mária

Mária a nagy, fehér jégtorony,
Mária a zászlóknak szent zászlója,
Mária a mennyei paripa,
Ha vágtatván visszaköszönök róla.
»Óh, Mária«, – hallga – giling-galang,
»Óh, Mária«, – és mégis ez a minden:
Ma érkeznek Pócsról a búcsúsok
S processziók én, rossz idegeimben.

felhasznált irodalom