ünnepek, munkaszüneti napok, ünnepnapok

Úrnapja

Milyen ünnep az Úrnapja, mikor van, honnan ered? Milyen hagyományok, népszokások kapcsolódnak hozzá? Tudj meg mindent, amit az Úrnapjáról tudni érdemes!

Úrnapja, Corpus Christi

Mit ünneplünk Úrnapján?

Úrnapja katolikus főünnep, az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház. 

Mikor van Úrnapja?

Az Úrnapját két különböző időpontban ünneplik.

Magyarországon pünkösdvasárnap után két héttel tartják.

Egyes országokban, mint például Ausztria, Németország, Svájc egyes részei, Horvátország, Lengyelország, Spanyolország, Portugália húsvét utáni 60. napon, csütörtökön ünneplik, és munkaszüneti napnak is számít.

2020. június 11. csütörtök

2021. június 3. csütörtök

2022. június 16. csütörtök

2023. június 8. csütörtök

Úrnapi szokások – hogyan ünneplik az Úrnapját?

Az Úrnapjához kapcsolódik a körmenet és a virág díszítések, mint például virágszőnyegek, virággal díszített oltárok, úrnapi virágsátrak.

Magyarországon a körmeneten négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. A virágszőnyeg és a díszítésre szolgáló zöld ágak varázserejű szentelményeknek számítottak.

A nógrádiak például a hazavitt zöld ágakat és kakukkfüvet elhelyezték a ház négy sarkában, hogy megóvják az épületet a villámcsapástól, Baranyában az istálló fölé tették, hogy Isten áldása legyen az állatokon, a Székelyföldön pedig az úrnapi virágokat – távoltartandó a bogarakat – a káposzták közé dugták.

úrnapja körmenet

A rúgós teheneket úrnapi sással füstölték, többi között, Nagyivánban, a sióagárdiak ellenben a gyermekek fürdőjébe tették a virágokat, de tudunk olyan vidékről is, ahol a lábfájás ellen tették a fürdővízbe, vagy a beteg fogat füstölték a növénnyel. Máshol a szemmel vert baromfik gyógyításra alkalmazták ezeket a virágokat. Tiszaörsön – de az Ipoly mentén is – úgy gondolták, hogy ha a tejesköcsögöt mossák ki vele, akkor jól tejel majd a tehén. Időjárással kapcsolatos hiedelmet is feljegyeztek a néprajzosok: ha az úrnapján napos idő van, akkor némelyik vidéken abban bíztak, hogy bő termés lesz.

Úrnapja Ausztriában

Az osztrák úrnapi körmenetek leglátványosabb megnyilvánulásai a Felső-Ausztria és Karintia tavain rendezett hajós felvonulások, melyek nagy múltra tekintenek vissza: a Hallstatti-tavon 1623-ban rendezték meg az első hajós körmenetet, a Traunseen pedig 1632-ben. Népviseletbe öltözött emberek kísérik az Oltáriszentséget, és fúvószenekarral vonulnak le a tóhoz, ahonnan a feldíszített vízi járművek indulnak.

Úrnapi versek

Babits Mihály: Eucharistia

Az Úr nem ment el, itt maradt.
Őbelőle táplálkozunk.
Óh különös, szent, nagy titok!
Az Istent esszük, mint az ős
törzsek borzongó lagzikon
ették-itták királyaik
husát-vérét, hogy óriás
halott királyok ereje
szállna mellükbe – de a mi
királyunk, Krisztus, nem halott!
A mi királyunk eleven!
A gyenge bárány nem totem.

Gyurkovics Tibor: Szentostya

Mindig néztem a papokat,
– pap lettem volna én is egyszer –,
hogy átváltoztatják az ostyát
amit nem vet ki semmi vegyszer,
ráleheltek a matricára,
rádőlve oltárkeszkenőre,
mormolva a dús szavakat –
és Jézus Krisztus lett belőle.
És akkor megképzett az Isten!
Aláhajolva, fölsuhanva,
bizonyos katolikus hitben
magát az Isten fölmutatta…
A hártyavékony ostyahéjon
kirajzolódott az az isten,
akiben, mint az osztalékban
reméltem, de magam se hittem…

 

error: Content is protected !!